Az őssejtek

Legtöbb élő sejtünk előre meghatározott feladatokra „szakosodott” sejt.

Például szívsejtek alkotják a szívet és vesesejtek a vesét stb. Ezzel szemben az őssejtek úgynevezett anyasejtek, mert belőlük fejlődnek ki az emberi test összes sejtjei.

Az őssejtek a mai biológiai kutatások forradalmian új és egyik legígéretesebb területét jelentik. A kutatók az őssejtek egyre újabb felhasználási lehetőségeit fedezik fel, az őssejtek azon egyedülálló tulajdonsága miatt, hogy képesek különböző funkciójú sejtekké átalakulni, és beépülve képesek új, egészséges növekedésre stimulálni a szöveteket alkotó, „szakosodott” sejteket.

Az őssejtek minden szövetünkben állandóan jelen vannak, és felelősek azért, hogy a szervezet kismértékű károsodásait helyreállítsák. Elegendő számban állnak rendelkezésre ahhoz, hogy például egy vágott seb begyógyuljon, de nem elegendő a számuk ahhoz, hogy szívizom infarktus után a károsodott szívizomsejtek funkcióját átvegyék.

A köldökzsinórvér őssejtjei képesek az osztódásra és arra, hogy a csontvelőt, a vért és az immunrendszert és egyéb szöveteket alkotó fő komponensekké alakuljanak.

A köldökzsinórvérben található nagyszámú őssejt, szelektíven a károsodott területre juttatva alkalmas arra, hogy a károsodott szöveteket regenerálja.

A jelenlegi őssejtkutatások eredményeként egyre többet tudunk meg arról, hogyan fejlődik ki egy szerv egyetlen sejtből és főként arról, hogy egy egészséges sejt hogyan lép egy sérült sejt helyébe. Ez utóbbi kutatási területet gyakorta nevezik regeneratív vagy reparatív gyógyászatnak.

Az őssejteket ma már több mint nyolcvan akut vagy krónikus betegség kezelésében használják. Az őssejtek segítségével a kutatók képesek lehetnek arra, hogy specifikus sejteket és szöveteket hozzanak létre, illetve fiatalítsanak meg, melyekkel később különböző szívbetegségeket, idegsérülést, az Alzheimer kórt, cukorbetegséget és számos egyéb betegséget kezelhetnek.

Forrás: Zelion

Kicsit tudományosabban

Gyakran találkozunk azzal a kifejezéssel, hogy ”őssejt”. Valójában ez egy általános kategória, összefoglaló név, és fontos tudni, hogy mi rejlik a kifejezés mögött. Minden olyan sejt őssejt, ami osztódás után át tud alakulni bizonyos, nem általános funkciójú sejtekké, illetve szövetekké.

Az ember fejlődése a petesejt megtermékenyítésével veszi kezdetét: egy hímivarsejt áttöri a petesejt burkait, s bejuttatja genetikai anyagát. Így alakul ki a zigóta, vagyis a megtermékenyített petesejt. Az egész szervezet ebből az egy sejtből fejlődik ki, ezért ez egy ún. totipotens sejt, vagyis minden sejttípus létrehozására képes.

A megtermékenyítés után néhány órán belül a zigóta osztódni kezd, s előbb két, majd ezek osztódásával négy, utána pedig nyolc sejt alakul ki belőle. Ez fontos határvonal a további osztódások előtt, ugyanis eddig még minden sejt megőrzi a totipotens állapotot. Ez azt jelenti, hogy ha a nyolcsejtes embriót nyolc különálló sejtté hasítjuk, akkor nyolc, genetikailag teljesen azonos egyed kifejlődésére lenne lehetőség. Az egypetéjű ikrek esetében természetes módon megtörténik ilyen folyamat, csak még a kétsejtes állapotban. A klónozási módszerek egyik alaptípusa is ezen az elven alapul: az embriófelezési módszer lényege, hogy mesterségesen hoznak létre egypetéjű ikreket, például egy jó tulajdonságokkal rendelkező tenyészállat ivadékainak megsokszorozására.

Körülbelül négy nappal a megtermékenyítés után - és további sejtosztódásokat követően - a sejtek már láthatóan is differenciálódni kezdenek, miközben egy ún. hólyagcsírát (blastulavagy blasztociszta) alakítanak ki. A hólyagcsíra egy külső sejtrétegből, az ezáltal határolt belső térből és az ebben elhelyezkedő belső sejttömegből, az embriócsomóból áll. A külső sejtrétegből jön létre a méhlepény és olyan szövetek, amelyek a magzat méhen belüli fejlődéséhez szükségesek. Az embriócsomóból alakulnak ki a magzat csíralemezei és szövetei.

Fontos megjegyezni, hogy az embriócsomó sejtjei önmagukban már nem totipotensek, azaz természetes módon nem képesek teljes emberi szervezet kialakítására. Ennek oka, hogy nem képesek a méhlepény és a méhen belüli fejlődéshez szükséges egyéb szövetek létrehozására. Ezen kívül azonban minden más sejttípus kialakulhat belőlük. Az embriócsomó sejtjeit ún. pluripotens őssejteknek nevezzük.

Az embriócsomó sejtjeinek további osztódása és differenciálódása során egy adott fejlődési irányban egyre inkább elkötelezett sejtvonalak alakulnak ki. Ezek az ún. multipotens őssejtek. A csontvelőben, illetve a köldökzsinór vérben (kzsv) található ún. hemopoetikus őssejtek (HSC) nem totipotensek, hiszen már differenciáltabbak az embrionális őssejteknél, egy előrehaladottabb fejlődési stádiumban vannak, multipotens tulajdonsággal bírnak. Ez azt jelenti, hogy ezen sejtek képesek önmaguk megújítására és differenciálódási lépcsőkön keresztül valamennyi érett vérre jellemző sejtvonal generálására (ld: ábra), és az utóbbi időben kiderült, hogy számos rejtett tulajdonságuk is van (ld: MPC sejtek).

Emlősökben a HSC-ek következő nagyobb csoportjai ismertek: hosszú életű HSC (LT-HSC), ezekből alakulnak ki a rövid életű HCS (ST-HSC), amelyekből aztán létrejönnek az ún. multipotens progenitor sejtek (MPC vagy MAPC vagy MSC). Ezek a sejtek viszonylag alacsony sejtszámban fordulnak elő, és a HSC-ből származnak. Képesek endormális, ektodermális és mezodermális sejtvonalak létrehozására. Endodermális eredetűek a belek, és belső szervek, ektodermális eredetűek az idegek, és a bőr, mezodermális eredetűek az izmok, a csont, a porc, a herék és a petefészkek, gyakorlatilag a test valamennyi szövetfélesége létrejöhet az MPC sejtekből.

A felnőtt csontvelő eredetű, illetve a kzsv eredetű HCS-ek némileg különböznek egymástól. A kzsv-ben magasabb a korai, éretlen őssejtek aránya, amit genetikai bizonyítékok (telomer hosszúság) is alátámaszt, valamit nagyobb osztódási kapacitással bírnak. Bizonyos őssejtek közös tulajdonsága, hogy sejtfelszínükön megtalálható egy összetett fehérje, amit CD34-nek hívnak, de vannak olyan őssejtek is, amelyek nem hordozzák ezt a fehérjét. Ezért jelenleg csak azt mondhatjuk, hogy minden CD34+ sejt őssejt, de nem minden őssejt CD34 +.

Forrás: Krio ZRt.